Dokumentumok

A műszaki adatlapok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre (új ablakban nyílik):

Műszaki adatlapok

A biztonságtechmikai adatlapok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre (új ablakban nyílik):

Biztonságtechnikai adatlapok

Vevőink megrendeléseit elsősorban írásos formában várjuk, az info@szolvegy.hu e-mailcímen és az 56/425-846-os faxszámon.  

A megkeresésekre kollegáink igyekeznek minél gyorsabban, konkrét szállítási megoldással reagálni. A megrendelések teljesítését 4-5 munkanapon belül tudjuk vállalni, a pontos szállítási határidőt a visszaigazolásban küldjük a vevő részére.

A minimum megrendelést kartonos egység vagy 5 kg-os kiszerelésben határoztuk meg.

Termékeink megvásárolhatók személyesen telephelyünkön (hétköznap 7-15 óra között), területi képviselőinken keresztül és az országos szinten jelenlévő viszonteladó partnerhálózatunkon keresztül.

Szállításainkat országszerte saját gépjárművel és futárszolgálat igénybevételével oldjuk meg.  Csomagküldős rendelés esetén a minimum rendelési összeg bruttó 10 ezer Ft.

–  Mit jelent a D2, D3, D4 vízállóság?

A vízállósági értékeket, a módszereket és a mintakészítés módját az EN 204-es és 205-ös szabvány írja le.

A határértékek és a felhasználási területek a következők:

RAGASZTÁSI SZILÁRDSÁG,   N/mm2

IGÉNYBEVÉTELI CSOPORTOK

D1           D2            D3            D4

VIZSGÁLAT AZ EN 205 SZABVÁNY SZERINT

A VIZSGÁLAT TARTAMA ÉS

MÓDJA

³ 10

³ 10

³ 10

³ 10

1

–     7 nap normál légállapot
 ³ 8  2

–          7 nap normál légállapot

–          3 óra 20 °C-os víz

–          7 nap normál légállapot

  

³ 2

³ 4

3

–          7 nap normál légállapot

–          4 nap 20 °C-os víz

  ³ 8 4

–          7 nap normál légállapot

–          4 nap 20 °C-os víz

–          7 nap normál légállapot

   ³ 45

–          7 nap normál légállapot

–          6 óra 100 °C-os víz

–          2 óra  20 °C-os víz

IGÉNYBEVÉTELI

CSOPORTOK

FELHASZNÁLÁSI

TERÜLETEK

RAGASZTÓINK

MEGNEVEZÉSE

D1Belső terekben, a fa nedvességtartalmának legfeljebb 15%-os emelkedése esetén.

TECHNOBOND

FA,
EXPRESSZ

D2Belső terekben, lefolyó vagy lecsapódó víz esetenkénti, rövid idejű hatásával és/vagy esetenkénti magas páratartalommal, a fa nedvességtartalom max. 18%-os emelkedése esetén.
D3Belső terekben, lefolyó vagy lecsapódó víz és/vagy magas páratartalom gyakori, rövid idejű hatásával. Külső, az időjárás hatásai ellen védett területeken.

TECHNOBOND

D3

D4Belső terekben, magasabb hőmérsékletek és lefolyó vagy lecsapódó víz gyakori hatásával. Időjárási hatásoknak kitett külső területeken felületi védelemmel.

TECHNOBOND

D4

–  Hígítható-e vízzel bármelyik ragasztó?

A műszaki leírásban leírtak szerint kell eljárni. Általában nem célszerű hígítani, de szükség esetén 5% (esetleg 10%) vízzel hígíthatók, de gyakran a hígítással a viszkozitás gyors csökkenésére kell számítani.

–  Mit jelent a fazék idő?

Fazékideje csak kétkomponensű ragasztóknak van. A jelentése: az az idő, ami eltelhet az edző/térhálósító/katalizátor hozzákeverésétől a felhasználásig. Ez az idő többnyire jól érzékelhető, jelentős viszkozitás növekedés vagy legélesedés jelzi a fazékidő leteltét. Gyakorlatilag a fazékidő letel-tével a ragasztó felhasználhatatlanná válik. Egyes ragasztóknál előfordulhat ( D3 alapragasztó + izoci-anát edző), hogy a fazékidő leteltekor az edző elbomlik, a ragasztó állaga nem változik, száradás után D4-es helyett csak D3-as vízállóságú marad.

–  Mennyi a fazékideje az 1kD4 ragasztónak?

Az 1kD4 –nek nincs fazékideje, pont úgy mint a D2 vagy D3 ragasztónak. A termek szavatossági idejé-vel egyenlő. Az 1kD4 olyan adalékokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a fazékidő gyakorla-tilag 6 hónap legyen, így a gyártáskor hozzákeverjük a térhálósítót, és amennyiben a tárolási hőmér-séklet nem magasabb 25°C-nál a bekevert ragasztó 6 hónapig használható. A tárolási idő vége felé a viszkozitás lassan emelkedik, 6 hónap tájékán teljesen legélesedik, és felhasználásra alkalmatlanná válik. Magasabb hőmérsékleten ez a folyamat lényegesen hamarabb (akár 2-3 hónap alatt) bekövetkezik

–  Mi a hasonlóság és különbség a kétkomponensű D4 és az 1kD4 ragasztó között?

A két termék kémiai összetétele hasonló. Mindkét termék D4 vizállóságú. A legfontosabb külömbség abban van, hogy az egy komponensűhöz már a gyártáskor hozzátesszük a térhálósítót, míg a másikhoz felhasználás előtt az 5% térhálósítót hozzá kell keverni.

– Mi a különbség a karbamid-formaldehid gyanta alapú és a PVAC alapú ragasztók között?

A műgyanta alapú ragasztók karbamid és formaldehid vagy melamin és formaldehid polikondenzáci-ójával készül, míg a PVAC alapú ragasztó vinil-acetát polimerizációjával készül. A műgyanta alapú ragasztóból folyamatosan távozik el formaldehid, ezért az EU-ban maga a ragasztó, a ragasztó mara-déka, a mosáshoz felhasznált víz, a beszáradt ragasztó veszélyes hulladéknak minősül, amit elkülöní-tetten kell kezelni, nyilvántartani és megfelelő engedéllyel rendelkező begyűjtőhelyen leadni. A fel-használás során a ragasztóból eltávozó formaldehid szennyezheti az üzem levegőjét, egészségi káro-sodást okozhat, ezért eliminációs határértékek vannak előírva. A bútorlapok (MDF, OSB, stb) gyár-tása (gyakran) ilyen ragasztó felhasználásával történik. A bútorokból folyamatosan távozik a formal-dehid, amely mérgező, ezért a mennyiségére szintén határértékek vannak megadva.

A PVAC alapú ragasztókból semmiféle káros anyag nem távozik sem a felhasználás során, sem pedig az ilyen ragasztóval készült termékből. Egyes esetekben a ragasztó tartalmazhat veszélyes összetevőt, többnyire az előírt értékek alatt (pl. tartósítószer)

– Szabad-e ragasztani PVAC ragasztóval tartó gerendát és ennek milyen következményei lehetnek?

Nem szabad. A PVAC ragasztó megszáradt filmje tartós terhelésre folyadékhoz hasonlóan viselkedik. A molekulaláncok elmozdulhatnak (hidegfolyás), ami a gerenda töréséhez vezethet. Tartószerkeze-tekhez a PUR ragasztókat, és a karbamid-formaldehid műgyanta ragasztókat célszerű használni.

– Hogyan szállítsuk és tároljuk télen a ragasztót?

A PVAC alapú ragasztók fagyveszélyesek. Ezért garantálni kell a minimum + 5°C, de célszerűbb a +15 °C tárolási, szállítási hőmérsékletet. Ha a ragasztó mégis lehűl +5C alá ( DE NEM FAGYOTT MEG) , meleg helyen kell tárolni addig amíg felmelegszik és célszerű  megkeverni használat előtt.

–  Miről ismerjük fel, hogyha a  ragasztó megfagyott? Mínusz hány foknál nem veszíti el a ragasztó a ragasztási képességeit? Mi történik a ragasztóval, ha megfagy, használható-e még?

A ragasztó egy kolloid rendszer, fagyáskor a benne lévő víz megfagy, megszilárdul, a ragasztó részecskék koagulálnak(összetapadnak). Kiolvadás után az összetapadt ragasztórészecskék túrós csapadék formájában kiülepednek, a ragasztó felületén átlátszó folyadék marad. Egyes esetekben a hideg hatására a védőkolloidnak drasztikusan megemelkedik a viszkozitása, koaguláció nem történik, de kiolvadás után legélesedett, kocsonyás szerkezetű anyagot kapunk. A korszerűbb –elsősorban D3 – ragasztók a védőkolloid kisebb hidegérzékenysége miatt kiolvadás/kiolvasztás és átkeverés után újra használhatók. Ezek a ragasztók több fagyási ciklus után felkeverés után felhasználhatók. (A jelenleg gyártott D3 ragasztónk 3 fagyási ciklust kibír.) Javaslom, hogy végezzenek próbafagyasztást, hogy lássák, hogy néz ki.

-Lehet-e  lenolajjal kezelt alkatrészeket Tecnobond D3-as ragasztóval összeragasztani?

Az ideális ragasztáshoz tiszta, por- és olajmentes felület szükséges. Ebből a szempontból a legproblémásabb az ásványolaj (a szilikonolajról nem is beszélve). A lenolaj száradó olaj, térhálósodásra képes, modifikált és formulázott formában az olajfestékek kötőanyaga. Elvileg vizes bázisú ragasztóval nem lehet ragasztani, de konkrétan még sohasem próbáltuk. A nedvesíthetőséget, tapadást mindenképp rontja. 
Ilyen felületekre elsősorban az oldószeres ragasztók alkalmasak, melyek oldják a lenolajat. Előbb ragasztani kellene, utána impregnálni. A Technobond D3 ragasztót rendszeresen használják pl. kaptárgyártáshoz. Ragasztás után lenolajos méhviasz forró oldatával telítik, (100-150 °C, nem árulják el a hőfokot). Mindenképpen javasolt a próbaragasztás.

-Puha-keményfa 

A fák keménysége az a tulajdonsága, ami megmutatja az idegen anyaggal szemben tanúsított ellenállását. Ez többnyire a megdolgozó szerszámokra értendő, mint a fűrész, fejsze és társaik. Mértékét a szilárd anyag belső kohéziója határozza meg. A keményfák egy fontos tulajdonsága, hogy lassan nőnek, ezért a szerkezetük jóval sűrűbb, mint a gyorsabb társaiké.  

·kőkemény: az ébenfa, pokkfa, indiai tölgyfa, teakfa stb. 

· csontkemény: a puszpáng, grenadilfa, amarantfa stb.

· igen kemény: a mahagoni, hikori, szantálfa, délifenyő (pitchpne), som, galagonya stb.

· kemény: a tölgy, bükk, gyertyán, boróka, juhar, ákác, tiszafa, diófa, törökmeggy, almafa, körtefa, cseresznyefa stb.

· meglehetősen kemény: a cédrus, berkenye, szilfa, bálványfa, ciprus, kőris, platán, eperfa, törpefenyő, csertölgy stb.

· kissé kemény: a szelíd gesztenye, mogyorófa, éger stb.

· lágy: a luc, jegenye-, erdei-, fekete- és vörösfenyő, vadgesztenye, nyír stb.

· igen lágy: a simafenyő, nyár, hárs, fűz stb.

 

-Mi a minimális filmképzési hőmérséklet?

Az a legalacsonyabb hőmérséklet, amely alatt a ragasztó nem képez folytonos filmet és nem átlátszó.

 
Elérhetőségünk
Levelezési cím:

Szolvegy Vegyipari Kft.
5000 Szolnok
Téglagyári út 8.

Telephely, iroda:

5000 Szolnok
Téglagyári út 8.

Tel.: 56/ 515-106, 30/337-38-42
E-mail: info@szolvegy.hu

Keressen bennünket
ISO 9001:2015 – ISO 14001:2015 tanúsítás

A tanúsítvány megtekinthető a dokumentumok között.

Minősített Ragasztók Köre