A műszaki adatlapok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre (új ablakban nyílik):
A biztonságtechmikai adatlapok megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre (új ablakban nyílik):
Vevőink megrendeléseit elsősorban írásos formában várjuk, az info@szolvegy.hu e-mailcímen és az 56/425-846-os faxszámon.
A megkeresésekre kollegáink igyekeznek minél gyorsabban, konkrét szállítási megoldással reagálni. A megrendelések teljesítését 4-5 munkanapon belül tudjuk vállalni, a pontos szállítási határidőt a visszaigazolásban küldjük a vevő részére.
A minimum megrendelést kartonos egység vagy 5 kg-os kiszerelésben határoztuk meg.
Termékeink megvásárolhatók személyesen telephelyünkön (hétköznap 7-15 óra között), területi képviselőinken keresztül és az országos szinten jelenlévő viszonteladó partnerhálózatunkon keresztül.
Szállításainkat országszerte saját gépjárművel és futárszolgálat igénybevételével oldjuk meg. Csomagküldős rendelés esetén a minimum rendelési összeg bruttó 10 ezer Ft.
– Mit jelent a D2, D3, D4 vízállóság?
A vízállósági értékeket, a módszereket és a mintakészítés módját az EN 204-es és 205-ös szabvány írja le.
A határértékek és a felhasználási területek a következők:
RAGASZTÁSI SZILÁRDSÁG, N/mm2 | IGÉNYBEVÉTELI CSOPORTOK D1 D2 D3 D4 | VIZSGÁLAT AZ EN 205 SZABVÁNY SZERINT | A VIZSGÁLAT TARTAMA ÉS MÓDJA | |||
³ 10 | ³ 10 | ³ 10 | ³ 10 | 1 | – 7 nap normál légállapot | |
³ 8 | 2 | – 7 nap normál légállapot – 3 óra 20 °C-os víz – 7 nap normál légállapot | ||||
³ 2 | ³ 4 | 3 | – 7 nap normál légállapot – 4 nap 20 °C-os víz | |||
³ 8 | 4 | – 7 nap normál légállapot – 4 nap 20 °C-os víz – 7 nap normál légállapot | ||||
³ 4 | 5 | – 7 nap normál légállapot – 6 óra 100 °C-os víz – 2 óra 20 °C-os víz |
IGÉNYBEVÉTELI CSOPORTOK | FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEK | RAGASZTÓINK MEGNEVEZÉSE |
D1 | Belső terekben, a fa nedvességtartalmának legfeljebb 15%-os emelkedése esetén. | TECHNOBOND FA, |
D2 | Belső terekben, lefolyó vagy lecsapódó víz esetenkénti, rövid idejű hatásával és/vagy esetenkénti magas páratartalommal, a fa nedvességtartalom max. 18%-os emelkedése esetén. | |
D3 | Belső terekben, lefolyó vagy lecsapódó víz és/vagy magas páratartalom gyakori, rövid idejű hatásával. Külső, az időjárás hatásai ellen védett területeken. | TECHNOBOND D3 |
D4 | Belső terekben, magasabb hőmérsékletek és lefolyó vagy lecsapódó víz gyakori hatásával. Időjárási hatásoknak kitett külső területeken felületi védelemmel. | TECHNOBOND D4 |
– Hígítható-e vízzel bármelyik ragasztó?
A műszaki leírásban leírtak szerint kell eljárni. Általában nem célszerű hígítani, de szükség esetén 5% (esetleg 10%) vízzel hígíthatók, de gyakran a hígítással a viszkozitás gyors csökkenésére kell számítani.
– Mit jelent a fazék idő?
Fazékideje csak kétkomponensű ragasztóknak van. A jelentése: az az idő, ami eltelhet az edző/térhálósító/katalizátor hozzákeverésétől a felhasználásig. Ez az idő többnyire jól érzékelhető, jelentős viszkozitás növekedés vagy legélesedés jelzi a fazékidő leteltét. Gyakorlatilag a fazékidő letel-tével a ragasztó felhasználhatatlanná válik. Egyes ragasztóknál előfordulhat ( D3 alapragasztó + izoci-anát edző), hogy a fazékidő leteltekor az edző elbomlik, a ragasztó állaga nem változik, száradás után D4-es helyett csak D3-as vízállóságú marad.
– Mennyi a fazékideje az 1kD4 ragasztónak?
Az 1kD4 –nek nincs fazékideje, pont úgy mint a D2 vagy D3 ragasztónak. A termek szavatossági idejé-vel egyenlő. Az 1kD4 olyan adalékokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a fazékidő gyakorla-tilag 6 hónap legyen, így a gyártáskor hozzákeverjük a térhálósítót, és amennyiben a tárolási hőmér-séklet nem magasabb 25°C-nál a bekevert ragasztó 6 hónapig használható. A tárolási idő vége felé a viszkozitás lassan emelkedik, 6 hónap tájékán teljesen legélesedik, és felhasználásra alkalmatlanná válik. Magasabb hőmérsékleten ez a folyamat lényegesen hamarabb (akár 2-3 hónap alatt) bekövetkezik
– Mi a hasonlóság és különbség a kétkomponensű D4 és az 1kD4 ragasztó között?
A két termék kémiai összetétele hasonló. Mindkét termék D4 vizállóságú. A legfontosabb külömbség abban van, hogy az egy komponensűhöz már a gyártáskor hozzátesszük a térhálósítót, míg a másikhoz felhasználás előtt az 5% térhálósítót hozzá kell keverni.
– Mi a különbség a karbamid-formaldehid gyanta alapú és a PVAC alapú ragasztók között?
A műgyanta alapú ragasztók karbamid és formaldehid vagy melamin és formaldehid polikondenzáci-ójával készül, míg a PVAC alapú ragasztó vinil-acetát polimerizációjával készül. A műgyanta alapú ragasztóból folyamatosan távozik el formaldehid, ezért az EU-ban maga a ragasztó, a ragasztó mara-déka, a mosáshoz felhasznált víz, a beszáradt ragasztó veszélyes hulladéknak minősül, amit elkülöní-tetten kell kezelni, nyilvántartani és megfelelő engedéllyel rendelkező begyűjtőhelyen leadni. A fel-használás során a ragasztóból eltávozó formaldehid szennyezheti az üzem levegőjét, egészségi káro-sodást okozhat, ezért eliminációs határértékek vannak előírva. A bútorlapok (MDF, OSB, stb) gyár-tása (gyakran) ilyen ragasztó felhasználásával történik. A bútorokból folyamatosan távozik a formal-dehid, amely mérgező, ezért a mennyiségére szintén határértékek vannak megadva.
A PVAC alapú ragasztókból semmiféle káros anyag nem távozik sem a felhasználás során, sem pedig az ilyen ragasztóval készült termékből. Egyes esetekben a ragasztó tartalmazhat veszélyes összetevőt, többnyire az előírt értékek alatt (pl. tartósítószer)
– Szabad-e ragasztani PVAC ragasztóval tartó gerendát és ennek milyen következményei lehetnek?
Nem szabad. A PVAC ragasztó megszáradt filmje tartós terhelésre folyadékhoz hasonlóan viselkedik. A molekulaláncok elmozdulhatnak (hidegfolyás), ami a gerenda töréséhez vezethet. Tartószerkeze-tekhez a PUR ragasztókat, és a karbamid-formaldehid műgyanta ragasztókat célszerű használni.
– Hogyan szállítsuk és tároljuk télen a ragasztót?
A PVAC alapú ragasztók fagyveszélyesek. Ezért garantálni kell a minimum + 5°C, de célszerűbb a +15 °C tárolási, szállítási hőmérsékletet. Ha a ragasztó mégis lehűl +5C alá ( DE NEM FAGYOTT MEG) , meleg helyen kell tárolni addig amíg felmelegszik és célszerű megkeverni használat előtt.
– Miről ismerjük fel, hogyha a ragasztó megfagyott? Mínusz hány foknál nem veszíti el a ragasztó a ragasztási képességeit? Mi történik a ragasztóval, ha megfagy, használható-e még?
A ragasztó egy kolloid rendszer, fagyáskor a benne lévő víz megfagy, megszilárdul, a ragasztó részecskék koagulálnak(összetapadnak). Kiolvadás után az összetapadt ragasztórészecskék túrós csapadék formájában kiülepednek, a ragasztó felületén átlátszó folyadék marad. Egyes esetekben a hideg hatására a védőkolloidnak drasztikusan megemelkedik a viszkozitása, koaguláció nem történik, de kiolvadás után legélesedett, kocsonyás szerkezetű anyagot kapunk. A korszerűbb –elsősorban D3 – ragasztók a védőkolloid kisebb hidegérzékenysége miatt kiolvadás/kiolvasztás és átkeverés után újra használhatók. Ezek a ragasztók több fagyási ciklus után felkeverés után felhasználhatók. (A jelenleg gyártott D3 ragasztónk 3 fagyási ciklust kibír.) Javaslom, hogy végezzenek próbafagyasztást, hogy lássák, hogy néz ki.
-Lehet-e lenolajjal kezelt alkatrészeket Tecnobond D3-as ragasztóval összeragasztani?
Az ideális ragasztáshoz tiszta, por- és olajmentes felület szükséges. Ebből a szempontból a legproblémásabb az ásványolaj (a szilikonolajról nem is beszélve). A lenolaj száradó olaj, térhálósodásra képes, modifikált és formulázott formában az olajfestékek kötőanyaga. Elvileg vizes bázisú ragasztóval nem lehet ragasztani, de konkrétan még sohasem próbáltuk. A nedvesíthetőséget, tapadást mindenképp rontja.
Ilyen felületekre elsősorban az oldószeres ragasztók alkalmasak, melyek oldják a lenolajat. Előbb ragasztani kellene, utána impregnálni. A Technobond D3 ragasztót rendszeresen használják pl. kaptárgyártáshoz. Ragasztás után lenolajos méhviasz forró oldatával telítik, (100-150 °C, nem árulják el a hőfokot). Mindenképpen javasolt a próbaragasztás.
-Puha-keményfa
A fák keménysége az a tulajdonsága, ami megmutatja az idegen anyaggal szemben tanúsított ellenállását. Ez többnyire a megdolgozó szerszámokra értendő, mint a fűrész, fejsze és társaik. Mértékét a szilárd anyag belső kohéziója határozza meg. A keményfák egy fontos tulajdonsága, hogy lassan nőnek, ezért a szerkezetük jóval sűrűbb, mint a gyorsabb társaiké.
·kőkemény: az ébenfa, pokkfa, indiai tölgyfa, teakfa stb.
· csontkemény: a puszpáng, grenadilfa, amarantfa stb.
· igen kemény: a mahagoni, hikori, szantálfa, délifenyő (pitchpne), som, galagonya stb.
· kemény: a tölgy, bükk, gyertyán, boróka, juhar, ákác, tiszafa, diófa, törökmeggy, almafa, körtefa, cseresznyefa stb.
· meglehetősen kemény: a cédrus, berkenye, szilfa, bálványfa, ciprus, kőris, platán, eperfa, törpefenyő, csertölgy stb.
· kissé kemény: a szelíd gesztenye, mogyorófa, éger stb.
· lágy: a luc, jegenye-, erdei-, fekete- és vörösfenyő, vadgesztenye, nyír stb.
· igen lágy: a simafenyő, nyár, hárs, fűz stb.
-Mi a minimális filmképzési hőmérséklet?
Az a legalacsonyabb hőmérséklet, amely alatt a ragasztó nem képez folytonos filmet és nem átlátszó.